2014. december 20-án ünnepelte Tokió főpályaudvara megnyitásának 100. évfordulóját. Ez alkalomból az állomás fő üzemeltetője, a JR EAST egy különleges okoskártyát bocsájtott ki, mely iránt akkora érdeklődés volt, hogy fel kellett függeszteni az értékesítését, mert a kialakult tömeg már kezelhetetlen kezdett lenni.
Tokyo állomás csak egy a sok jelentős tokiói pályaudvar közül, és még csak nem a legnagyobb forgalmú: ezt a címet - világviszonylatban is - Shinjuku állomás bitorolja. Tokyo azonban ezer más szempontból különleges. Itt találkoznak a shinkansen szuperexpressz vonalai, noha az észak és dél felé vezető vonalak fizikailag nincsenek összekötve. Emellett számos hagyományos vasútvonal is érinti az állomást. (Most még) innen indul a brutális forgalmú Tokaido vonal, mely Yokohama felé vezet, és mely 1872-ben Japán első vasútvonalaként nyílt meg. Ezt a vonalat 3 hónap múlva továbbvezetik észak felé, és összekötik 3 másik elővárosi vonallal. Átvezet az állomáson Japán legismertebb vasútvonala, a Yamanote is, mely Tokió belső városi körvasútja.
Tokyo állomás elhelyezkedése a JR EAST stilizált hálózatában (balra), és a magánvasutak hálózatában (jobbra). A Yamanote körvonal jól kivehető.
Az utcaszint felett fekvő 10 peronon túl léteznek még földfelszín alatt is további peronok, párhuzamosan és merőlegesen a fenti peronokkal, előbbieken áll meg többek között a reptéri gyorsvonat, a Narita-expressz.
Az állomás ékköve azonban a felvételi épülete. Ez a meseszép, nyugati stílusú, vöröstéglás palota ugyan teljesen eltörpül a környező felhőkarcolók között, na de New Yokban is ugyanezt teszi a Grand Central pályaudvar épülete, és mégis nagyszerű látvány nyújt.
Valahol ott bújik meg az állomásépület az utca végén. A környéken minden talpalatnyi terület milliókat ér, ám a Császári kert, ahonnan a fénykép készült, nagyvonalúan tágas
Az épületet 1945-ben, Tokió bombázásakor végzetes találat érte. A háború után újjáépítették, de egy szinttel alacsonyabbra, mint az eredetit. Végül a 2012-es felújításkor az épület visszakapta legfelső emeletét, így újra teljes pompájában mutatkozik.
Az emeleten galéria működik, ahol a 100 éves évforduló alkalmából kiállítás nyílt az állomásról szóló fotókból. Látható többek között Kimura Takeshi úr is, aki még 1964-ben, 2 éves gyermekként pózolt az akkoriban megnyílt Shinkansen vonal peronján, de ma már közel 50 éves.
A kép forrása: http://www.nhk.or.jp/shutoken/net/report/20141218.html
Az állomást üzemeltető JR EAST már régóta készül a centenáriumra. Ebből az alkalomból rendkívüli kiadású SUICA okoskártyákat terveztek árulni. A társaság által kibocsájott SUICA nevű feltöltőkártyák érintésmentes elven működnek, és nem csak utazásra lehet őket használni, hanem az állomási boltokban fizetni is lehet velük. A kártyák alapvetően úgy működnek, hogy a peronok felé az eletronikus kapukon való behaladáskor a rendszer levonja a minimál tarifát, kimenetelkor pedig az afeletti részt. A rendszeres utasok dolgozói és tanulóbérleteket is rátölthetnek a kártyákra, sőt, még első osztályú felár is fizethető velük, akár a fedélzeten is: ehhez csupán hozzá kell érinteni a kártyát az ülések felett elhelyezett érzékelőhöz, mely egyben helyfoglalást is biztosít.
A SUICA kártyákat már több éve a város többi vasúttársasága is elfogadja, cserében a JR EAST is elfogadja a magánvasutak és a 2 metrótársaság PASMO fantázianevű kártyáit, megvalósult tehát az átjárhatóság.
A jelentős használati értékkel bíró, de limitált kiadású (15 ezer darab) SUICA kártya tehát ajándéknak sem utolsó, nem véletlen, hogy a reggel 9 órás pultnyitásra már többezer ember verődött össze, hogy mindenképpen hozzájusson az emlékkártyához. Volt aki az éjszakát is az állomáson töltötte. Végül idejekorán, már 8 órakor megnyitották az értékesítést, de 9:40-kor kénytelenek voltak lezárni, mert a tömeg csak egyre nőtt, és már-már balesetveszélyessé kezdett válni, ekkor felfüggesztették az értékesítést.
A kép forrása: japantimes.co.jp, KYODO
A helyi híradók is vezető helyen számoltak be a tömegjelenetekről. Az egyik tudósítás érdekessége, hogy elhangzik benne egy dehonesztáló bekiabálás a tömegből a szervezők irányába - a mindig türelmes japánoktól ez rendkívül szokatlan dolog. Az pedig még furcsább, hogy mindezt ráadásul feliratozták is.
A nagy sikerre való tekintettel a hasonló limitált SUICA kártyák várhatóan más neves alkalmakkor is kiadásra kerülnek.