Karácsonyi ajándékként adta át a Tokió-Nagoja-Oszaka közötti, mintegy 500 kilométer hosszú új Maglev vasútvonal nyomvonalterveit a JR Tokai a közlekedési miniszternek. Alapvetően 3 terv létezik, de a leghatékonyabb a legrövidebb nyomvonalú lenne: csak ehhez hosszában kellene átfurni a Japán-Alpokat. Még egyeztetnek az érintett önkormányzatokkal.
A Föld első nagysebességú vonalát, az 1964-ben megnyílt, Tokió-Oszaka közötti 550 kilométer hosszú Tokaido Shinkansen-t a JR Tokai üzemelteti. A két város között 3-10 percenként indulnak a 16 kocsis, 1300 személyes szuperexpresszek, és a köztes megállások és félreállások számától függően 2,5-4 óra alatt teszik meg az utat. A vonalon a mobilitás olyan nagy, hogy az európai aggyal elképzelhetetlen, felfoghatatlan, azt látni kell.
Nem véletlenül lebegtetik a lebegővasút tervét: Maglevvel ugyanis kb 1 órára lehetne csökkenteni a menetidőt Tokió-Oszaka között, ezáltal még közelebb kerülhetne egymáshoz Japán két dobogó szíve: Tokió és Oszaka, vagy ahogy a régiójukat nevezik, Kanto és Kansai.
A Tokaido shinkansen a történelem egyik legnagyobb és legeredményesebb vasúti projektje volt: átadása óta vastagon nyereséges. A JR Tokai-nál úgy látják, itt az idő lehúzni egy újabb bőrt a fejőstehénről, és 2015-ben nekiállni a Maglev teljes kiképítésének, mely 2025-ben átadható. Ez lenne a Chuo Shinkansen. (Fotó: Nippon Sharyo)
Az idő azért is sürget, mert a Tokaido shinkansenen kapacitás problémák vannak. A vonatok érdemben már nem sűríthetőek, hosszuk sem növelhető, bár a magasságuk még igen (bár ezt már próbálták, és az emeletes kocsikat tartalmazó vonatokat végül kivonták a forgalomból). Úgy látják, menetidőbeli ugrásra is szükség van.
Mindemellett a Tokaido shinkansen műtárgyai, létesítményei kezdenek elöregedni. Már 45 éves ez a vonal, mely gyakorlatilag vagy alagútban, vagy vasbeton lábakon álló pályán vezet, így a felújítás néhány évtized múlva halaszthatatlan lesz, és a pótlásra már most gondolni kell.
A 3 nyomvonal terve közötti különbségek jelentősek:
A nyomvonalverziók hossza 486, 498 vagy 438 kilométer, a menetidő ennek megfelelően 73, 74, vagy 67 perc. A vonal építésének, és a szerelvények beszerzésének költsége bár közelíti, mégis, egyik esetben sem éri el a tizezer-milliárd jent, és alig különbözik egymástól, de még így is a legrövidebb, alagutas verzió a legolcsóbb. Ráadásul ez vonzaná a legtöbb utast is. Viszont rém unalmas lenne fél órán át alagútban utazni - bár ezt kipróbálhatjuk a Seikan alagútban is, de akkor csak bő ötven kilométert teszünk meg, és nem 300-at...
Kiegészítés: Január 9-én (pénteken) a vonalat építtető JR Tokai vasúttársaság bejelentette, hogy a Maglev-vonal nem egy ütemben kerülne átadásra, mint anno a shinkansen vonalak, hanem amint elkészül az első átadható szakasz (aminek egy része már most is kész van, mint tesztpálya,) megindul rajta a menetrend szerinti forgalom. A Tokióval szomszédos Kanagawa és a hegyek között fekvő Yamanashi prefektúrában lenne a két ideiglenes végállomás. A szakasz hossza kb 70 kilométer lenne, a menetidő pedig 10 perc lesz...