A Tokió és Oszaka közötti Tókaidó Shinkansen-t üzemeltető JR Central vasúttársaságot elmarasztalta a japán közlekedési szakminisztérium, mivel több mozdonyvezetőről is bebizonyosodott, hogy szeme nem annyira a pályán, mint a mobiltelefonján volt.

Az elképesztő munkafegyelmükről híres japánok is néha rossz útra tévednek, derült ki a japán Közlekedési, Infrastrukturális és Turisztikai Minisztérium vizsgálatából, mely azért indult, mert gyanuba keveredett néhány mozdonyvezető, hogy a mobiltelefonján pötyög sms-t és e-mailt, miközben közel 300 km/h sebességgel száguld, 1300 utassal a háta mögött.

Az egyik ilyen mozdonyvezetőről kiderült, hogy az elmúlt 4 hónapban 45 sms-t, illetve e-mailt küldött menet közben a vezetőfülkéből, sőt, három hívást is kezdeményezett. A japánok amúgy is háklisak a tömegközlekedési eszközökön való mobiltelefonálásra, még az utasok részéről is, de a vezetőfülkében ez egyenesen megengedhetetlen.

Az egyik mozdonyvezetőt épp ez egyik kollégája dobta fel a főnökénél, merthogy menet közben felhívta. Máshogy nem is nagyon foghatott volna gyanut senki, mivel a szuperexpresszek esetében csak az láthatja, hogy mit csinál a mozdonyvezető, aki bent van a fülkében: sem a szembejövő vonat vezetőjének, sem a pálya mellett állóknak nincs annyi ideje, hogy ráfókuszáljon. Az utasok pedig - a Japánban más vonatoknál jellemzőtől eltérően - a shinkansen szerelvényeken nem láthatják a vezetőfülke üvegfalán keresztül hátulról a mozdonyvezető munkáját.

A munkafegyelembe és a biztonságba vetett hit megingásán kívül igazán nagy kockázatot nem jelent, ha egy shinkansen-vezér leveszi a pályáról a szemét pár másodpercre. A pálya ugyanis hermetikusan zárt, betévedni nem tud sem ember, sem állat, legfeljebb bemászni, de azt is csak tripla szögesdróton keresztül. (És aki ezt megteszi, azt úgyis hiába látja meg párszáz méterről, esélye sincs megállni kilométerekig.)

A pálya mellett nincsenek jelzők, "szemaforok", nem is lehetne leolvasni a jelzésképüket 300 km/h sebességnél. Helyette a sebességre vonatkozó utasítások a vezérlőasztalba épített képernyőkön jelennek meg, sőt, hangot is adnak. A mozdonyvezető igazi szerepe - ami nem könnyű - a menetrend másodpercpontos betartása, jobban teszik tehát, ha mobiljuk helyett az órájukra vetnek több pillantást.