Egyre forróbb a vita arról, hogy mennyire "kínaiak" a kínai nagysebességű vasúthálózaton közlekedő vonatok. A technológiákat kezdetben oda transzferáló országok most tűkön ülnek, látva, hogy fejükre nőttek a kínaiak, de beszólogatáson kívül sokra nem mennek.
Hétfőn Kínában járt a japán külügyminiszter, Matsumoto Takeaki, és jelezte kínai kollégájának, hogy árgus szemmel figyelik Japánban, hogy Kína hogyan próbálja nemzetközileg elismertetni a nagysebességű vasúti technológiáját. Leginkább a vonatokat eredetileg gyártó Kawasaki Heavy Industries van felháborodva azon, hogy bár anno a két ország között megkötött technológiai transzfer-szerződésben tiltva volt, hogy Kína a japán vonatokat (kicsit módosítgatva) később sajátjaként próbálja feltüntetni. Kína viszont ezt teszi, sőt, még értékesíteni is tervezi, például az USA-ba, vagy Dél-Kelet Ázsia egyéb országaiba, ahol nagysebességű vasutakról álmodnak.
Szombaton érkezett meg a válasz Kínából, a vasúti minisztérium szóvivőjétől, aki azt állította egy interjúban, hogy a kínai nagysebességű vonatok technológiailag messze felette állnak a japánoknak, és számos indikátorral is próbálta ezt érzékeltetni. Például erősebb motorok vannak beléjük építve, mintegy 100 km/h-van gyorsabbak, jobbak a zaj és rezgés értékeik is, és teljesen új a forgóvázuk. Az azonban tény, hogy a vonatok külsőre a megszólalásig hasonlóak, hiába a rengeteg változás a műszaki paraméterekben.
Tokió pályaudvarán áll egy E2-es (bal oldalon), jobbra tőle egy első generációs modell (200-as sorozat). Itt látványos a különbség kívülről is.
Ez pedig a kínaiak CRH380A sorozatjelű verziója, letagadha-tatlan shinkansen beütéssel
Fotó: english.cri.cn
Nemzetközi visszhangok alapján az látszik, hogy megint csak tátogni tud a világ ezen a problémán. A Siemens és a Bombardier is eladta a maga nagysebességű vasúti technológiáját Kínának, és most ők is csak lesnek, hogy egy "kis" bevételért cserébe mekkora versenytársat neveltek ki maguknak.